Ötletek, tanácsok

Az igényesen kialakított térkövezés mind látványra, mind funkcionalitás szempontjából is szinte csak előnyökkel jár. Ha volt szerencsénk már egy-egy nagyváros esztétikus térkövezésén sétálni, vagy bármilyen más környezetben megcsodálni az ízléses térkő szépségeit, akkor pontosan érzékelhettük a térkő használatával járó hozzáadott értéket. Kezdetnek megmutatjuk, miként jelent meg és terjedt el a térkövezés technikája a nagyvilágban, Európában, illetve itthon Egy rövidke térkő történelmi visszatekintés A feljegyzések alapján Mezopotámiában használtak elsőként terméskövet az utak kiépítéséhez. Később ezt a technológiát vették át és tökéletesítették a Római Birodalom területén, ahol a precízen kiépített és mintegy 100.000 km hosszúságú úthálózatban komoly szerepe volt a térkőnek. A jellemzően egy méter vastag és öt rétegből álló felületen a terméskő a döngölt útalapra került rá, hogy aztán különböző nagyságú kavics, illetve kavicsos homok fedje be magát az utat A térkő szerepe az infrastruktúrában A térkő alkalmazásának elterjedése leginkább a szárazföldi közlekedés fejlődésének az elősegítéséhez volt köthető. Vagyis a térkő hathatós szerepet játszott abban, hogy a kereskedelemhez használt úthálózat stabil alapot teremtsen a hatékony áruszállításhoz. Az évtizedek és évszázadok előrehaladtával a térkő hasznosításának célja is kibővült. Ma már az infrastrukturális megfontolásokon túl az esztétikum is gyakran játszik szerepet a térkövezésnél. A térkő készítése, fajtái és azok jellemzői A következő bekezdésekben végig vesszük a leginkább szóba jöhető térkő típusokat, külön szót ejtve a csoportosítási és alkalmazási lehetőségeikről. Hogyan készül a térkő? A kavics, homok, víz és cement egyaránt fontos összetevője a térkőnek és térkő gyártásnak. Gyártónként és térkő típusonként persze ezen felül is kerülhetnek bele plusz...

A ház homlokzata általában az épület legnagyobb felülete, amely hatékony hőszigetelés nélkül a ház hőveszteségének akár a harminc százalékáért is felelős. A jelenlegi energiaárak mellett nem elhanyagolható részlet, hogy milyen homlokzati hőszigetelő rendszert alkalmazol, amely otthonodban nem csak télen, hanem nyáron is segít megtartani a megfelelő klímát. Cikkünkben egy átfogó áttekintést adunk a külső hőszigetelés előnyeiről, fajtáiról. De, hogy melyik szigetelés a megfelelő a számodra, mennyibe kerül és mennyit takarítasz meg vele, azt végül szakemberek fogják megmondani. Mik a homlokzati hőszigetelés előnyei? Meglévő vagy leendő lakástulajdonosként a hőszigetelés mellett többnyire azért döntesz, hogy energiát és ezáltal fűtési költséget takaríts meg. Ez nyomós érv, de a hőszigetelés ennél sokkal többet kínál. A külső falak szigetelése például növeli otthonod komfortérzetét és ezáltal az életminőséged. Ezen túlmenően a hőveszteségek és így a hazai energiafogyasztás csökkentése jelentős mértékben hozzájárul a környezet- és klímavédelemhez. De vannak más nyomós érvek is a megfelelő homlokzati hőszigetelés alkalmazása mellett. Melyek ezek? A homlokzati hőszigeteléssel sokat megtakaríthatsz Szakszerű tervezést és kivitelezést feltételezve a szigetelés általában néhány éven belül megtérül. Most biztosan azt kérded, de pontosan mikor? Az, hogy a homlokzati hőszigeteléssel a fűtési költségen pontosan mennyit tudsz spórolni, az a ház falazatától és a szigetelőanyag fajtájától, vastagságától és annak hőátbocsátási tényezőjétől, valamint a választott rendszertől függ. Ebben a kérdésben egy energetikai tanácsadó tud részletesebb tájékoztatást adni. A tapasztalat azonban mindig az, hogy minél régebbi a ház, annál nagyobb a megtakarítás mértéke! Érezd jól magad hőszigetelt otthonodban! A hőszigetelés jelentősen növeli...

Páraknak mesés lehetőséget, másoknak pedig igazi nehézséget jelent, hogy kiderül, a ház, amiben élnek vagy megvásárolnának, műemléki védettséget élvez. Egy biztos, ilyenkor nem járhat el úgy a lakásfelújító, mint egy hétköznapi esetben, hiszen többféle szabály köti a kezét, legyen szó akár kisebb, vagy nagyobb átalakításról. Ma már a szigetelési munkálatok sem végezhetők a legegyszerűbb módon műemléképületek esetén, hiszen a szigetelés eltorzíthatja az épület arányait, ezzel könnyen belerondíthat egy védett utcaképbe, megsemmisülhet az épület példamutató jellege. Egy műemlék épület többféle szempont szerint kaphat különböző fokozatú védettségi besorolást. Ezt mindig a műemléki bizottság állítja ki, amely szerint vagy műemléki, vagy műemlék jellegű, vagy pedig városképi jelentőségű védettséget élvez. Nem mindegy, hogy melyik fokozat alá sorolták az ingatlant, ugyanis a fogalmak különböző mértékű kötöttségekkel járnak. Hőszigetelések Mivel ma az energiaárak egyre inkább szorítanak minket a teljeskörű hőszigetelések irányába, szinte nincs olyan köztünk – éljen akár új vagy öreg házban -, aki még ne gondolkodott volna el a hőszigetelés fontosságáról. A leghatékonyabb mindig az, ha a tartószerkezeteket, falakat kívülről szigetelhetjük. Egy gazdag ornamentikával rendelkező, díszített homlokzat esetében azonban nem burkolhatjuk le a homlokzati díszítéseket. Polisztirol hőszigetelő habból ugyan létezik olyan stabilizált felületű homlokzati díszítőelem-rendszer, amely hitelesen adja a párkányok és az ornamensek gazdagon részletezett megjelenését, de ez inkább csak hozzáépítéseknél és klasszikus stílusú újépítéseknél alkalmazható hatékonyan. Mivel a műemlékvédelem lényege az építészeti emlékek eredeti formában, eredeti anyagból való megőrzése, ezért ezen a területen inkább a belső oldali hőszigetelések terjednek jobban....

Gondolta volna, hogy a betont már az ókori rómaiak is ismerték és használták? Pedig így van, hiszen már a Pantheon kupolájában is megtalálható ez az anyag, de mai napig az építőipar egyik legkedveltebb összetevőjének számít annak köszönhetően, hogy viszonylag olcsón előállítható és rendkívüli módon formázható, ugyanakkor megszilárdulva egy nagyon tartós megoldásról van szó Tartóssága és jó ellenállóképessége ellenére előfordulhatnak hibák és sérülések a betonban, ezek a hibák azonban a megfelelő eszközök segítségével javíthatóak. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy jellemzően milyen problémák merülhetnek fel a betonfelületek kapcsán, valamint a betonjavítás milyen eszközök és módszerek segítségével valósítható meg könnyedén. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy mire kell figyelni egy felület betonozásakor vagy beton felület javításakor, ismernünk kell az anyag összetevőit, viselkedését, illetve az elő- és utómunkálatok részleteit egyaránt. Olyan tippekkel is szolgálunk, amelyek segítségével akár megsokszorozhatjuk a beton élettartamát és csökkenthetjük annak amortizációját. A beton múltja és jelene Bár a ma ismert beton elődjét az ókori rómaiak is használták, a beton története valójában még korábbra nyúlik vissza. A beton a habarcsból fejlődött ki, amelyről már i.e. 3000 körül találhatunk leírásokat az ókori Egyiptomban, ahol a téglák összetapasztásához szalmával kevert sarat, gipsz-, illetve mészhabarcsot használtak. Ugyanebben az időben Kínában ragacsos rizshabarcs segítségével építették meg a napjainkban is remek állapotban lévő Nagy Falat. A görögök mészből kevert habarcsot használtak az építkezéseik során i.e. 800-ban, Mezopotámiában pedig már a cementet is ismerték ekkor. A ma ismert, többkomponensű formája először a rómaiaknál volt megfigyelhető. Újkori története 1824-ben vett igazán nagy fordulatot, ekkor...